Családi Kör
Újvidék
2006.
június 15.
A monarchiában egyenjogúak a polgárok
Hogyan képzeli el
II. Sándor (Aleksandar) szerb trónörökös az új szerb
királyságot
Még ebben a sokat próbált országunkban is
meglepetést okozott sokak számára (sokaknak viszont
nem), amikor 2006. május 24-én II. Aleksandar
Karađorđević, azaz
Sándor herceg, szerb trónörökös nyilvános felhívást
intézett Szerbia polgáraihoz. Akkor már a május 21-i
montenegrói népszavazás után tényként volt ismert, hogy
immár Montenegró népe sem akar közösséget vállalni a
múlt béklyójába szorult Szerbiával, és a függetlenedés
útjára lépett, és így mi – akik Szerbiában élünk - alig
több mint egy évtized alatt immár a negyedik államot
mondhatjuk „magunkénak“. S ekkor a szerb herceg a
királyság visszaállítását javasolta Szerbia népének.
Az utolsó jugoszláv király, II. Péter egyetlen
fia szerint most érkezett el az idő, az „utolsó
lehetőség“, hogy Szerbia szembenézzen önmagával és a
múlt tévelygéseivel és biztos jövője érdekében döntő
lépésre szánja el magát: a monarchia visszaállítására.
Hogy mindezt hogyan képezli el a szerb trón várományosa,
kiderül az alábbi beszélgetésből.
- Királyi Fenség,
miért gondolja, hogy éppen Montenegró függetlenedése
jelenti „azt a bizonyos pillanatot“, amikor Szerbia
újabb történelemi fordulóponthoz érkezett ,és eljött az
alkotmányos, parlamentáris monarchia feltámasztásának
időpontja?
- Szomorú voltam
Montenegró miatt, de most már fokozott erőkifejtésre van
szükség, és nem vesztegethetünk el több értékes időt,
mert Szerbiának mielőbb az Európai Únió tagjává kell
vállnia. Mielőbb teljesítenünk kell nemzetközi
kötelezettségeinket. Nem lehetünk többé a
hatćrozatlansćg túszai, hiszen most az történik, hogy
egyetlen ember miatt egy egész nemzet rabságban szenved.
Szerbia számára most
jött el az „aranykor“, amikor megújulhat
és pélaként maga elé állíthatja az olyan alkotmányos és
parlamentáris monarchiákat, mint Spanyolország, Belgium,
Svédország, Norvégia, Dánia, Luxemburg, Nagy Brittania,
Japán, Kanada, Ausztrália vagy Új Zéland. Egy
összefogást jelentő identitásra és arra van szükségünk,
hogy véget érjen az ország két legfontosabb politikai
intézménye (az államfő és a kormányfő) közötti egymásra
mutogatás.
Mindezt egy semleges
államfő tudná biztosítani, mint az említett országok
esetében. A demokratikus választásokon megválasztott
kormányfő és kormánya folytatná az országirányítás napi
teendőit. Szerbia politikai stabilitása ezzel
megerősödne, és jobb lenne a nemzetközi megítélése is.
- Milyen érvekkel
győzi majd meg politikai ellenlábasait arról, hogy a
királlyal biztosabb Szerbia jövője?
- Szerbia nagyon
sikeres ország lehetne, ha mindenütt elfogadtatjuk az
alkotmányos monarchiát jelképező semleges királyi
szimbólumot, és ha megengedjük a demokratikusan
megválasztott kormánynak, hogy torzsalkodástól és sok
politikai vitától mentesen irányítsa az országot.
Mi erre képesek
vagyunk, hiszen nézzük csak Spanyolorzság példáját, ahol
a diktatúrából sikeresen léptek át a demokráciába. Ez az
ország ma az Európai Únió tagja és gazdaságilag nagyon
sikeres.Alig néhány nappal ezelőtt, Spanyolország ismét
milliárdokat fektetett be – ezúttal a brit repülőterek
működtetésének jogát vette meg. Szerbia néhány év múlva
megismételhetné ezt a példát, és az Európai Únión belül
gazdasági hatalommá válhat.
- Ön szerint
szomszédaink, valamint az Európai Únió és az USA hogyan
tekintetének a szerb monarchia visszaállítására?
- Pozitívan,
hiszen azonnal elismernék az alkotmányos monarchia
nyújtotta pozitív hatásokat. Nem szabad szem elől
téveszteni, hogy az Európai Únió tagjai közül sok ország
szintén alkotmányos és parlamentáris monarchia, amelyek
sikeresen együttműködnek az Európai Únión belüli
különböző köztársaságokkal.
Nagy Britannia,
az Amerikai Egyesült Államok legközelebbi szövetségese
szintén alkotmányos parlamentáris monarchia.
- Vuk
Draškovićon, a Szerb Megújhodási Mozgalom elnökén kívül
támogatja-e más aktuális politikus a monarchia
visszaállítását?
- Minden
pártban sok kíváncsi politikus akad, akik érdeklődést
mutatnak az alkotmányos parlamentáris monarchia
iránt.Mindenkinek tudnia kell, hogy az alkotmányos és
parlamentáris monarchiában úgyanúgy léteznek
demokratikus választások, mint a köztársaságokban,
egyetlen kivétellel – nem választanak négyévente
köztársasági elnököt. Képzelje csak el, mennyit meg
lehetne ezzel takarítani!
- Élvezi-e a
szerb pravoszláv egyház támogatását?
- Igen, érzem ezt a
támogatást, ugyanakkor nagyon szerencsésnek mondhatom
magam a más vallások és etnikai közösségek tagjai és
képviselői felől megnyilvánuló tisztelet és őszinte
barátság miatt. A monarchia mindenki vallását és
származását egyformán tiszteli.
- Szerbiát a
nemzetközi sajtóban a politikai és gazdasági krízis
mellett gyakran emlegetik olyan országként is, ahol a
társadalomban gyökeret vert a nacionalizmus és a
klerikalizmus. Önnek erről mi a véleménye?
- Nagyon sok nyitott
kérdést meg kell oldanunk, de mindezekről csak akkor
érdemes tárgyalni, ha majd egy stabil, politikai
csatározásoktól mentes helyzetet teremtünk. A stabilitás
befektetőket vonz, új munkalehetőségeket teremt, és
mindezzel együtt jár a helyzet megnyugvása is. Elitélek
minden szélsőséges jelenséget, és figyelmeztetni
szeretnék, hogy az ilyen civilizálatlan hozzáállás
semmiképpen sem szolgálhatja Szerbiának és polgárainak
érdekeit, hiszen elijeszti a befektetőket. Szerbiának
stabilitásra van szüksége és nem engedhetünk meg
magunknak több fanatikus eltévelyedést.
- Korábban azt
mondta, hogy királyként segíteni tudna Szerbiának a
nemzetközi vérkeringésbe való beilleszkedésben. Hogyan?
- Büszke vagyok
rá, hogy nagyon sok nemzetközi kapcsolattal és
tapasztalattal rendelkezem, amire Nyugaton élve tettem
szert. Ezeket a kapcsolatokat csak a kormány tudtával
használnám ki, a nemzetközi helyzetünk megerősítése
céljából.
- Ebben a
helyzetben, jogilag hogyan lehetne „kivitelezni“ a
monarchia visszaállítását, ami nem más mint egy komoly
politikai manőver?
- Az alkotmányozó
nemzetgyűlés és a polgárok folyamatos tájékoztatása
segítségével, hogy tudják, hogy mi is az az alkotmányos
parlamentáris monarchia.Ami 1945-ben történt, az egy
törvénytelen tett volt, amit népünk boldogulása
érdekében ki lehetne javítani. Fontos, hogy a
politikusok és a politikai pártok felfogják, hogy az
alkotmányos és parlamentáris uralkodó nagyon sok jót
hozhatna az országnak, és hogy lássák azt a sikert,
amilyen az Európai Únió monarchiáit jellemzi. Biztos
vagyok benne, hogy mindannyian elégedettek volnának.
- Mennyire elégedett
a monarchia visszaállításának szükségessége mellett tett
bejelentése nyomán elhangzott válaszreakciókkal?
- Az egész országban
nagyon sok érdeklődést tapasztaltam, de még rengeteg a
tennivaló a nyilvánosság tájékoztatása érdekében.
- A királyság
restaurációját egy közvélemény-kutatás eredménye szerint
mindössze a polgárok 30%-a támogatná. Hogyan volna
lehetséges növelni ezt az arányt?
- Nagyon fontos a
nyilvánosság széleskörű tájékoztatása valamint a sajtó
nagyobb érdeklődésének felkeltése. Ebbe a párbeszédbe
minden politikai pártot be kell vonni. Az alkotmányos és
parlamentáris monarchia minden poltikai pártot
képviseli, kivétel nélkül.
- Mit tart
eddigi legnagyobb sikerének?
- Az országnak
nyújtandó segítséggel összefüggően azt, amikor annak
idején a demokratikus ellenzék részére konferenciákat
szerveztem azzal a céllal, hogy megismerhessék egymást
és egyesíthessék erejüket.
- Most, öt évvel a
hazatérte után, hogyan tekint szerbiai tartózkodására?
- Számomra ez egy
kivételes és csodálatos tapasztalat. Nagyon
elérzékenyültem, amikor hazatértem Szerbiába. Nagyon
örülök, hogy a feleségemmel együtt hasznosak lehettünk a
humanitárius munka és a befektetések terén. Láttunk
nagyon sok nehéz helyzetben élő embert, valamint
olyanokat, akik most szabadulnak a súlyos múlt nyomasztó
terhétől. Csodálatos volt beutazni az egész országot és
megannyi emberrel találkozni.
- Mire
számíthatnak a nemzeti kisebbségek, konkrétan a magyar
nemzeti közösség, a szerb királyságban?
- Az alkotmányos és
parlamentáris monarchia tiszteletben tartja, megőrzi és
védelmezi az emberi jogokat, a kisebbségeket és minden
vallási közösséget. Ez így van a világ összes
alkotmányos és parlamentáris monarchiájában.
Szerző:
Dr. Celler Tibor
