alc: Exkluzív interjú a szerb trónörökössel Nagy Mélykúti Edit 
fotó;A demokráciát kell megkoronázni 

alc: Exkluzív interjú a szerb trónörökössel 

A szerb trónörökös meghívására péntektôl Budapesten tanácskoznak a szerbiai demokratikus pártok és a szerb diaszpóra képviselôi. A szerb ellenzéknek feltétlenül össze kell fognia, hogy tíz évi válság után gyökeres demokratikus változásokat kényszerítsen ki - nyilatkozta a lapunknak adott interjújában Alekszandar Karadjordjevics, aki vállalná az alkotmányos monarchia helyreállítását Jugoszláviában. 

• Elképzelhetô-e, hogy Szerbiában vérontás nélkül végbemenjen a hatalomváltás? 
Jugoszláviában huzamosabb ideje katasztrofális gazdasági és politikai viszonyok uralkodnak. Tíz évvel ezelôtt ledôlt a berlini fal, Jugoszlávia viszont azóta nagyságrendekkel lemaradt a közép-kelet-európai országok mögött. Az egyedüli kiút ebbôl a belgrádi hatalom lemondása. Ehhez viszont elengedhetetlenül szükséges az ellenzék összefogása. Ideiglenesen félre kell tenni a pártok közötti különbségeket és nézeteltéréseket, mert az emberek teljesen össze vannak zavarodva. Pedig szerintem az ellenzéki pártokban jó képességû politikusok vannak, akik megértik a helyzetet. Viszont az állami propaganda, a dezinformációs taktika és a korábbi csalódások nagy rombolást vittek végbe a kapcsolataikban. Úgy érzem azonban, hogy tíz év után, az ezredforduló küszöbén esély van a nagy fordulatra. 
• Hisz abban, hogy a szerb ellenzék képes az összefogásra? Úgy tûnik, hogy a Vuk Draskovics vezette Szerb Megújhodási Mozgalom nem akar közös fellépést a többiekkel. 
Nagyon fontos, hogy minden ellenzéki párt és kimagasló vezetôik félretegyék különbözôségeiket, személyes érzelmeiket, és elsô helyre tegyék az emberek érdekeit. És itt minden emberre gondolok Jugoszláviában, függetlenül vallási, etnikai hovatartozásától, politikai meggyôzôdésétôl. A leglényegesebb, hogy az ellenzéki vezetôk társuljanak a demokrácia elérése érdekében. Meg kell érteniük, hogy az emberek torkig vannak a kiszolgáltatottsággal, a rezsimhû média hazugságaival és megbélyegzéseivel. Mélyen aggódok amiatt, hogy Szerbiából egyfajta Észak-Korea lesz Európán belül, ha az ellenzék nem egyesül. 
• Az Ön által összehívott budapesti találkozó segíthet az ellenzék egységesítésében? 
Rendkívül hálás vagyok a magyar kormánynak és a magyar népnek azért, hogy lehetôvé tették a budapesti találkozó megtartását. Ennek célja létrehozni az ellenzéki pártok együttmûködését, valamint megmutatni a jugoszláv vezetôknek és embereknek, hogy a világszerte nagy számban élô szerb diaszpóra törôdik ôshazájával, és erkölcsi támogatást ad az otthoniaknak. Az ellenzéki pártoknak pedig mindent meg kell tenniük azért, hogy áthidalják a közöttük levô különbségeket. Ezt követelik tôlük a jugoszláv emberek, akiknek nem szabad többet szenvedniük. Szerintem van erre remény. 
• Hogyan képzeli el a modern Szerbiát? 
A régi Jugoszlávia szétesése, a sok fájdalom, halálos áldozat, menekültáradat után most kell végsô erôfeszítéssel változtatni a dolgokon. Nem kétséges, hogy a megújulás bekövetkezik, ennek kulcsa természetesen Belgrádban van. Ha Belgrádban megtörténik a változás, és helyreáll a törvényes rend, a fegyelem, beindul a megfelelôen elôkészített demokratikus politikai-gazdasági reformfolyamat, a jövô század elején megkezdôdhet Szerbia aranykora. Amennyiben ez nem történik meg, veszély fenyegeti nem csak Szerbiát, hanem az egész térséget. Azt mondanám, hogy addig nem lesz béke a térségben, amíg Szerbia nem békél meg önmagával. 
Bizonyos értelemben a Nyugat is felelôs egyes dolgokért, amelyek az elmúlt tíz évben történtek, ezért arra kérem a Nyugatot, hogy nyújtson erkölcsi támogatást és humanitárius segélyt a rászorulóknak, adjon nekik reményt. 
• Mely szerbiai pártokkal van különösen jó kapcsolata? 
Nagyon büszke vagyok arra, hogy minden párttal jó kapcsolatom van, természetesen kivéve a szélsôségeseket és a maffia rezsimet. Rendkívül fontos, hogy a demokratikus erôkkel együttmûködés és barátság alakult ki, mert a monarchia a politikán felül áll, s én egyetlen pártnak sem vagyok a tagja. A találkozópont az egység és a folytonosság. A belgrádi rezsim természetesen megpróbált dezinformációkkal, fortélyokkal lejáratni, de ezt már Szerbiában is felismerték. Továbbra is kitartok az a cél mellett, hogy Szerbiába demokráciát vigyek, és a politikai pártokat a közös cselekvésre serkentsem. 
• Hogyan lehetne tartósan megoldani a nagyszámú jugoszláviai kisebbség helyzetét? 
Demokráciában nincs probléma a kisebbségekkel. A modern, demokratikus Európa elismeri minden állampolgár egyenjogúságát, tekintet nélkül származására és meggyôzôdésére. Ez a mi célunk is. Senkinek sem szabad megengedni, hogy Belgrádban valami újfajta felsôbbrendûségen alapuló, ôrült nacionalista politikát valósítson meg. Tehát a feladat az olyan demokrácia megteremtése, amely tiszteletben tartana minden kisebbséget. Drámai változásra van szükség, mert az elmúlt években nagyon sok ember a saját zsebére kidolgozott programot valósított meg, maffiákat teremtett a hatalom gyakorlása végett. 
• Szeretne visszatérni Jugoszláviába, és milyen szerepkörben? 
Álmaim között szerepel a hazatérés, de én a demokrácia elkötelezettje vagyok. A demokráciát kell megkoronáznunk. Nem vállalnék részt egyetlen olyan új rendszerben sem, amely nem tartja tiszteletben minden polgárát. Nem tudnék együttmûködni olyan rezsimmel, amely szemet huny a nacionalizmusok új formái felett. Azt hiszem, eljöhet az idô, amikor jónak látom, hogy Jugoszláviába menjek, és felkínáljam szolgálataimat. 
A legfontosabb szerep arra vár, aki nem cipeli magával a múlt szennyes terhét, a maffiák, a piszkos játszmák, a nép sérelmére elkövetett gazságok terhét. Én semleges voltam és vagyok, felette állok a történteknek. Vállalom azt a feladatot, hogy helyreállítsam az alkotmányos monarchiát, amely védelmezôje a demokráciának, az alkotmánynak, és minden állapolgárnak, függetlenül a származására. 

Nagy Mélykúti Edit 

keretes 

Karadjordevics, a brit királynô keresztfia 

Alekszandar Karadjordjevics 1945. július 17-én született a londoni Claridges Hotelben, miután apja, II. Péter király a német megszállás miatt 1941-ben elhagyta Jugoszláviát. Mivel a trónörökösnek szerb földön kell születnie, a brit kormány jugoszláv területnek nyilvánította a Claridges Hotel egy lakosztályát. Alekszandar Karadjordjevicset a Westminsteri Apátságban Gavrilo szerb pátriárka keresztelte meg, keresztszülei VI. György király és Erszébet hercegnô (ma II. Erzsébet brit királynô) voltak. 
A trónörökös Svájcban, Indianában, Skóciában, majd a Brit Királyi Katonai Akadémián végezte tanulmányait. A brit hadsereg tisztjeként a Közel-Keleten, Olaszországban és Nyugat-Németországban szolgált, századosi rangot kapott. 
A katonai pálya után az üzleti világban folytatta karrierjét. 
Alekszandar Karadjordjevics Londonban él, 1991-ben Szerbiába is ellátogatott.